Nyílt hívások új ötleteket kérnek egy egyértelműen meghatározott cél érdekében. Olyan problémákkal foglalkoznak, ahol a megoldás könnyebben ellenőrizhető, mint létrehozni.
Az előző fejezetben leírt emberi számítási problémák során a kutatók tudták, hogyan oldják meg a problémákat a megfelelő időben. Ez azt jelenti, hogy Kevin Schawinski képes volna megszámlálni az összes millió galaxist, ha korlátlan ideig volt. Néha azonban a kutatók olyan problémákkal szembesülnek, ahol a kihívás nem a skála, hanem magának a feladatnak a belső nehézségeiből ered. A múltban egy kutató, aki ezen szellemileg kihívó feladatok egyikével szembesülhetett, megkérte a kollégáit tanácsért. Most ezek a problémák megoldhatók egy nyílt hívási projekt létrehozásával. Lehet, hogy egy kutatási probléma nyílt hívásra alkalmas, ha valaha is gondolta volna: "Nem tudom, hogyan oldhatnám meg ezt a problémát, de biztos vagyok benne, hogy valaki más."
Nyílt pályázati projektekben a kutató problémát jelent, megoldásokat keres sok embertől, majd kiválasztja a legjobbakat. Különösnek tűnhet, hogy olyan problémát vethet fel, amely kihívást jelent számodra, és átküldi a tömegnek, de remélem, hogy meggyőzni fog három példával - a számítástechnikából, a biológia egyikéből és a törvényből -, hogy ez a megközelítés működhet jól. Ez a három példa azt mutatja, hogy a sikeres nyílt hívási projekt létrehozásának kulcsa a kérdés megfogalmazása annak érdekében, hogy a megoldásokat könnyű ellenőrizni, akkor is, ha azokat nehéz létrehozni. Ezután a fejezet végén részletesebben ismertetem, hogyan alkalmazhatók ezek a gondolatok a társadalomkutatásra.